„…bármely fogyatékosság, rendellenességnek látszó jel a művészi alkotóképzelet segítségével szépséggé formálható.” (Paolo J. Knill)
A zene nyugtató, lelkesítő, vagy gyógyító hatását minden korban alkalmazták valamilyen formában. Számos tanulmány számol be arról, hogy Magyarországon egészen az elmúlt század közepéig, a népdalok éneklése természetesnek számított, mellyel az emberek fájdalmukat, félelmüket, örömüket, vagyis érzelmeiket tudták „kidalolni” magukból.
“Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen.” (Zeneterápiás Világszövetség Klinikai Gyakorlati Bizottsága 1996.)
Jelenleg a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskolában, a Szent Donát Kórházban, az Olajág és Viktória Ház Idősek Otthonaiban tartok zeneterápiát. Ezen kívül vállalok egyéni és csoportos foglalkozásokat is.
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél legfőbb célom ezekben a sokszor kirekesztett, meg nem értett gyerekekben egyfajta önismeret, önbecsülés, kitartás erősítése és segítése. Az élet számukra sokszor érthetetlen és félelmetes kuszaságában valamilyen rendszert, vagy fogódzót találni, mely mentén járhatják saját útjukat. Tapasztalataim szerint a zene által kreativitásuk szárnyal, improvizációik különleges zenei csemegék.
Fontosnak tartom a zeneterápia terjesztését, megismertetését széles körben. Mindezt pályázati támogatásból és önkéntes alapon szervezett zeneterápiás előadásokkal próbálom megvalósítani.
Szeretném segíteni a sajátos nevelési igényű gyermekekről kialakult torz társadalmi kép eloszlatását. Hogy láthassák az emberek: „ha más vagyok, nem vagyok kevesebb, sőt, különleges vagyok!”
Az idősek rehabilitációjában fő célom a foglalkozások során az életminőség javítása. Meglátásom szerint a lakók szívesen veszik ezeket az alkalmakat, örömmel és aktívan részt vesznek a közös éneklésben, zenélésben. Szívesen beszélnek magukról, elevenítik fel régi emlékeiket, örömüket, fájdalmukat megosztják társaikkal. Mindez a lakóközösséget is összekovácsolja. Több hangszeren játszom, így a zenehallgatás is élménydúsabb, közvetlenebb, léleksimogatóbb.
Az afáziás betegek rehabilitációjában különösen fontos jelentőségű az együtt éneklés, valamint az énekbeszéd. Számtalanszor tapasztalhattam már a zene hatékonyságát ezen a területen is.
Tudományosan bebizonyították, hogy az éneklés, valamint hangszeres játék fiziológiailag is fejlesztő hatású. Így az izmok „edzésben” vannak általa, s képes stimulálni az emberi agy különböző részeit.
Újfajta kezdeményezésként a tehetséggondozás megsegítésére alkalmaztunk zeneterápiát az Emberi Erőforrás Minisztériuma által kiírt nyertes pályázati programban. Tapasztalataink igen biztatóak. A tehetségígéretek látványosan nyíltak ki, kreativitásuk kibontakozása megfigyelhető volt.
A pályázati programról készült demo felvétel itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=6S_Yf0_nQbU